Filmforgatás Dunakeszin 1909-ben

2019. június 24. 12:46


A Színházi Élet 1922-ben fényképekkel gazdagon illusztrált írást közölt Pál Oszkár filmszakíró tollából.1 A szerző – úgymond – az első magyar film nyomába eredt, és merő véletlenségből rá is bukkant az igazságra, miszerint az első magyar mozgókép Az indián nő című 1909-ben forgatott három felvonásos alkotás. Az igazság persze nem ez, az első magyar filmként Zsitkovszky Béla 1901-ben elkészült művét, A tánczot tartjuk számon. A cikk azonban helytörténeti szempontból mégis figyelemreméltó. Az indián nőt minden valószínűség szerint Dunakeszin forgatták.

Kankovszky Artúr (Törzsfőnök)
(Forrás: Színházi Élet, 1922/33: 20.)

Rauchmaul Margit (Az indián nő)
(Forrás: Színházi Élet, 1922/33: 20.)

Pál cikke szerint Bayer Elemér (rendező), aki a film készítésekor alig 18 éves volt, a következőképp emlékezett vissza 1922-ben a forgatásra:

„Nagyon kevés volt a rendelkezésemre álló tőke és azon voltam, hogy első filmemet minél olcsóbban állítsam elő. Kapóra jött ekkor a Budapesti Torna Egylet American Wild West csapata, amely Kankovszky Artúr vezetésével, Dunakeszin tökéletes nomád életet élt. Őket használtam fel célom eléréséhez. Elmagyaráztam nekik filmem témáját és ők hamisítatlan indián csatakiáltáshoz hasonló üdvrivalgással ajánlották fel szolgálataikat a film eljátszására.
»Az indián nő« az új aranypartokon játszódik le, aranyásók és indiántörzsek között, egyikét harccal, üldözéssel és szenvedélyes szerelemmel vegyítve. A főszerepeket, úgymint az indián nőt: Rauchmaul Margit, az aranyásók vezérét: Schertan Ottó és az indián törzsfőnököt: Kankovszky Artúr, a Budapesti Torna Egylet tagja játszották, ahogy a kritika ma jellemezné, nagy megértéssel és művészi rátermettséggel.”

Jelenet Az indián nőből
(Forrás: Színházi Élet, 1922/33: 21.)

Jelenet Az indián nőből
(Forrás: Színházi Élet, 1922/33: 21.)

Pál cikkének lezárása (miszerint a film két alkotója, akik évek óta nem beszéltek egymással, összefutván az utcán, a szerző szenvedélyes kitörésének hatására mintegy kibékülnek) minden bizonnyal hazugság. Vajon hihetünk-e a fentebb idézettek valóságában, hogy pl. Dunakeszin forgatta Bayer Az indián nőt?

Kankovszky Ervin (a film egyik főszereplőjének testvérbátyja) 1911-ben írt egy cikket, melyből egyértelműen kiderül, hogy a BTC sportolóinak egy csoportja valóban járt Dunakeszire, a partra.2 Kankovszky Ervin később fotóművészetünk ún. magyaros stílusának kiemelkedő képviselője lett. 1909-ben már évek óta fotózott (szakvizsgázott is fotózásból), noha megélhetését nem ez biztosította.3 Az is lehetséges, hogy a cikkhez mellékelt felvételeket ő készítette.

Erősen valószínűsíthető, hogy a tornászok által belakott „vadont” használta fel Bayer a forgatáshoz, ráadásul az egyik fotón mintha a Duna látszana, az aranyásók feltehetően aranymosók lehettek, a jelenetek felvételéhez kitűnő helyszín lehetett a dunakeszi part.

Schertan Ottó (Az aranyásók vezére)
(Forrás: Színházi Élet, 1922/33: 22.)

Kankovszky Artúr, mint fiatal sportember, tiszteletbeli indián törzsfőnökké lett kinevezve amikor az USA-ban tanulmányúton volt az első világháború előtt.
(Forrás: Megemlékezés, 100 éve született Kankovszky Artúr, in: Chicago és Környéke, 1986/39: 12.)

JEGYZETEK

1 Pál Oszkár: Az indián nő. Az első háromfelvonásos magyar film története, in: Színházi Élet, 1922/33: 20–21. [További illusztrációk a 22. oldalon. A cikk – ADT-előfizetéssel megtekinthető itt.]
2 Kankovszky Ervin: The Hungarian Wild West. A BTC egy sütkérező napja Dunakeszin, in: Sport-Világ, 1911/33: 3–4. [A cikk – ADT-előfizetéssel megtekinthető itt.]
3 Baki Péter: Kankovszkyék, forrás: https://fotoklikk.hu/2009/05/26/baki-peter-kankovszkyek/