Ágoston András

Fábián Gáspár és az alagi Szent Imre plébániatemplom

2. rész

Megjelent: Dunakeszi Helytörténeti Szemle: 6. évfolyam 3. szám (2013. december), 9-12. old.
A cikk eredetijének digitális verziója pdf-ben »

Tanulmányunk első részében bemutattuk Fábián Gáspár építész fordulatos életét és gazdag életművét, a második részben megismerhetjük az általa tervezett alagi plébániatemplomot.

Egy új templom kivitele nagyban függött az adott közösség vagyonától és áldozatkészségétől. Az egyházközség világi és egyházi vezetősége közösen döntötte el az épület stílusát, és ehhez az építésznek az esetek többségében alkalmazkodni kellett.[1] Alagon azonban először magát az önálló egyházközséget kellett megteremteni, mert bár a falu 1910-ben elszakadt Dunakeszitől, nem vált automatikusan önálló plébániával bíró településsé, az alagi lovaregyleti lelkészség továbbra is Dunakeszi leányegyházaként működött.[2] Már 1922 őszén három helyi lakos (Rodiczky Géza nyugalmazott huszárkapitány, Szigeti Nándor tréner és Pretzner Imre zsoké) beadványt nyújtott be a községi képviselőtestülethez a plébánia megszervezésének ügyében, ám az alagiaknak egészen 1930-ig kellett várni, míg a feltételek lehetővé tették, hogy Hanauer Á. István váci püspök jóváhagyásával létrejöjjön az önálló egyházközség.[3] Még ebben az évben megválasztották az egyházközség első képviselőtestületét, és a tagok egy részéből magalakult a templomépítő kisbizottság.[4] Ekkor zajlottak a Szent Imre év ünnepségei,[5] így nem meglepő, hogy az országos lelkesedés hatására az egyházközség 1930. november 5-én a liliomos herceg nevét vette fel.[6] Az alagiak ugyanakkor a magyar ifjúság védőszentjét összekapcsolták a leventemozgalommal, valamint a revíziós gondolattal,[7] és az iratok szerint legkésőbb 1933-től „leventetemplomként” hivatkoztak a felépítendő Szent Imre templomra.[8]

1930. július 3-án az egyházközség tanácsa és képviselőtestülete megtartotta első együttes ülését, amely a templomépítés gondolatával foglalkozott. Megegyeztek, hogy Kleiszner Rezső (a legendás Rudi bácsi), vitéz Pintér István és Csík József plébános kezdje meg a gyűjtést a telekre,[9] amit 1931-ben meg is vásároltak Alag központjában, a községháza (a mai Széchenyi István Általános Iskola) mellett.[10] Az építkezés érdekében az egész falu összefogott, hangversenyeket rendeztek,[11] adományokat gyűjtöttek, a lovaregylet pedig 1933-ban ingyen bevezette a templomkertbe a vizet.[12] 1933-ban Szécseny Ágoston MÁV-titkár kezdeményezésére a templom javára (később hagyománnyá váló) népünnepélyt szerveztek,[13] 1936– 1937-ben pedig jótékony célú tárgysorsjátékot bonyolítottak le.[14]

Az alagi hívek a vallási áhítat légkörét tradicionális építészeti formák között akarták megélni, ezért Hanauer Á. István váci püspök ajánlására Csík József plébános a konzervatív szemléletű Fábián Gáspárt kérte fel a tervek elkészítésére.[15] A vezetőség azt akarta, hogy „hazánk első leventetemploma legyen szép és méltó Isten nagyságához, és legyen ízig vérig magyar”.[16] Fábián ezt a gondolatot fegyelembe véve, Árpád kori falusi templomokat (talán leginkább Nagybörzsönyt) idéző, neoromán épületet tervezett. A folyamatos gyűjtés révén 60.000 pengős tőke jött létre, amiből Kapuvári Gusztáv vezetésével 1935. október 19-én megindulhattak az alapozási munkálatok. Az 1935. november 17-i alapkőletételt követően[17] 1936 végéig tető alá került az épület. A harangtorony és a két melléktorony fedésére szolgáló mázas cserepeket az alagiak 1937-ben kapták ajándékba a pécsi Zsolnay gyártól.[18] 1938-ban beemelték a Szlezák László által készített három harangot,[19] 1939. december 19-én pedig püspöki engedéllyel Csík József bemutatta az első szentmisét, és a hívek használatba vették az épületet.[20]

A templom alapfalai…

… és az alapító levél felolvasása 1935-ben

A belső munkálatok ekkor még javában tartottak. Az impozáns kazettás mennyezetet Körösfői−Kriesch Aladár egyik legjobb tanítványa, a gödöllői művésztelephez köthető kitűnő festő- és iparművész, Leszkovszky György (1891−1968) tervezte. Csík József Szegeden ismerkedett meg Leszkovszkyval,[21] személyesen kérte fel az alagi templom mennyezetének megtervezésére, és hamarosan közös római tanulmányútra is elmentek.[22] Leszkovszky az alagi templom építésekor már az Iparművészeti Főiskola tanára volt, és korábban is többször együtt dolgozott Fábiánnal, pl. ő festette ki a Prohászka emléktemplom kupoláját, 1931-ben sgrafitto eljárással díszítette a badacsonytomaji templom szentélyét, 1932-ben Sződligeten kazettás mennyezetet készített, 1934-ben pedig megtervezte az újdombovári plébániatemplom kazettás mennyezetét és üvegablakait.[23] Sződligeten, a síkfödémen kialakított négyzetes kereteket Leszkovszky kifestette, Alagon azonban a Csík Józseffel közösen látott római Santa Maria in Trastevere templom főhajójának faragott mennyezete mintájára, valamint reneszánsz és magyar népi motívumok felhasználásával[24] egy sokkal költségesebb faragott, aranyozott famennyezetet álmodott meg.

Csík József plébános és Závodszky Géza jegyző az épülő templomnál

Az épülő templom 1936-ban

A hajó és szentély fölött háromszög, négyszög, nyolcszög és nyolcsarkú-kereszt alakú keretekben, valamint a gerendákon stilizált növényi ornamensek, vázamotívumok és geometrikus minták jelennek meg, a karzat orgona előtti mellvédrészén pedig kék alapon stilizált szív- és növényi motívumok burjánzanak. A mennyezeti kazettákban kék alapon arany, a gerendákon vörös alapon ezüst színű a plasztikus ornamentika.

A S.M. in Trastevere főhajójának mennyezete

Az alagi templom mennyezet-faragványai

A Historia Domusból kiderül, hogy „a templom belső díszítésének vezérgondolata az integer Magyarország” volt.[25] Ezért került a szentély fölötti nyolcszög alakú keretbe a két angyal által tartott koronás középcímer domborműve. Maga a mennyezet máig befejezetlen, a hosszház és a karzat fölött négy nagyméretű mező is üresen maradt. A 2007-ben a Gödöllői Városi Múzeumba került Leszkovszky hagyatékban megtalálható a hosszház középső, oktogonális kazettájának a terve.[26] Ezen közepén a trónoló Madonna látszik, ölében a gyermek Jézussal, két oldalt Mária lábainál két térdelő angyal jogart és országalmát nyújt a Szűzanya felé, a feje fölött pedig két lebegő angyal a Szent koronát tartja. Lényegében egy Patrona Hungariae (Magyarország Patrónája) ábrázolásról van szó.[27] Sajnos nem tudni, hogy a művész a többi üresen maradt mennyezeti mezőbe pontosan milyen domborműveket (esetleg pannókat)[28] tervezett, valószínűleg Szent Imréhez kötődő magyar szentek képeit (Szent István, Szent Gellért, Boldog Gizella, Boldog Mór stb.), ám az biztos, hogy ezek 1944-ig nem készültek el.

Leszkovszky vázlata

Templombelső az oltár felől nézve

1944. december 13-án és 15-én a templom több aknatalálatot kapott, és a mennyezet is súlyosan megsérült. A helyreállításhoz már 1945-ben hozzáfogtak Vass (Szauder) Gyula plébános vezetésével, de csak 1951-ben tudták újrafaragtatni és aranyoztatni a sérült részeket. Jó minőségű faanyag hiányában a hiányzó reliefek kifaragása ekkor is elmaradt.[29] Leszkovszky a háború után továbbra is kapcsolatban állt az alagi plébániával, 1948-ban megtervezte a gyönyörűen faragott baluszteres és törpepilléres szentélykorlátot (áldoztatókorlátot), 1954- ben ő tervezte az oltár tetején lévő baldachint, 1965-ben pedig elkészítette a szembemiséző oltár és az apszis Szent Imre üvegablakának (lényegében a templom oltárképének) terveit.[30] A stílushasonlóság miatt elképzelhető, hogy a szószék hangvetője szintén Leszkovszky iránymutatása alapján készült, de maga a törtvonalú mellvédű, oszloppal alátámasztott szószék a neves fóti szobrász, Németh Kálmán 1953-as önálló munkája,[31] akár csak az 1955-ben készült keresztelőkút.[32]

Maga a templom 37.5 m hosszú, 11.40 m széles, 8 m magas. Téglából épült, valószínűleg vasbeton keretszerkezettel. Külsejét teljes egészében szürkés-sárgás ürömi homokkő borítja.[33] Fábián a pesti templomainál is ezt a tartós kőtípust használta, ám Alagon a kváderek nincsenek lecsiszolva, hanem púpos kialakításúak, ami az egész épületnek rusztikus és ősi hatást kölcsönöz. A síkfödémmel fedett, longitudinális elrendezésű, keresztház nélküli egyhajós épület a hosszháztól kicsit keskenyebb szentélynégyszögben és az ahhoz kapcsolódó félkör alakú apszisban végződik. A szentélynégyszöget két látványos diadalív határolja. A szentélyzónából két oldalt 1-1 négyzet alaprajzú melléképület (sekrestye) nyílik. A hosszház első szakaszából üvegezett faajtókkal elválasztott előteret alakítottak ki, aminek a pillérekkel alátámasztott emeletén található a karzat. Magába az előtérbe a négyzet alaprajzú harangtornyon keresztül lehet bejutni, aminek két oldalához 1-1 szintén négyzet alaprajzú melléktorony kapcsolódik, bennük a karzatra vezető lépcsőkkel.

A hajó belső falait fejezet és lábazat nélküli falpillérek osztják négy szakaszra, és az így kialakított mezők második szintjén négy félköríves záródású ikerablak biztosítja a templom megvilágítását. Az előcsarnok esetében a második szinten lévő ablakok az alsó szinten is megismétlődnek, az apszist pedig három nagyméretű félköríves ablak nyitja meg a külvilág felé. A főhomlokzat a harangtorony és a két melléktorony miatt hármas tagolású. A háromszintes melléktornyok fele olyan szélesek, mint a harangtorony, egy szinttel emelkednek a templom ereszvonala fölé, és az egyes szinteket párkány határolja. A két melléktorony alsó szintjén 1-1 félköríves ablak látható.

Karzat az orgonával

A harangtorony alsó szintjén nyíló bejáratot a főhomlokzat síkja elé ugró árkádíves vasbeton előépítmény teszi hangsúlyossá: A bejárati lépcsősor tetején két kosárfejezetes oszlop tart egy háromszögű oromzatot, melybe a tervező belevágta a szintén betonból készült bélletes kapunyílás félkörívét. A torony következő szintjén félköríves záródású ikerablak van, fölötte pedig ívsoros frízben végződő, enyhén besüllyesztett faltükör, melynek felső zónájában egy egyenes záródású, lőrés szerű ablak látható. Az ívsoros fríz fölött, a torony negyedik szintjén egy falsíkba süllyesztett téglalap van, mely a harangtorony többi oldalán is megismétlődik, akár csak a fölötte levő három félköríves harangablak, melyeket alul és felül határozott párkány fog közre. A harangtornyot gúla alakú sisak koronázza, aminek tövében négy oldalon 1-1 kör alakú óraablak nyílik.

A Zsolnay cserepekkel fedett torony

A kétszintes oldalhomlokzaton osztópárkány és ereszpárkány húzódik, és a melléktornyot egy kiugró pilaszter választja el a hajótól. A melléktorony második szintjén félköríves ablak, harmadik szintjén szűk, egyenes záródású ablak nyílik. A hosszház külső falát lizénák osztják négy mezőre, melyek pontosan tükrözik a külvilág felé a belső tér elrendezését.

Az épület zárt, egységes tömböt alkot, összefogják a homlokzatokon végigfutó párkányok, a homlokzati tornyok szélessége megegyezik a mögöttük lévő hosszházéval. Az ablakoknak nincs kerete, párkánya, lényegében beleolvadnak a külső fal síkjába, kivéve a melléképületek esetében, ahol az építész egy négyzet alakú, süllyesztett falmezőbe helyezte a keret nélküli, félköríves ikerablakokat. Az alagi templom legközelebbi párhuzamának az 1932-ben épült sződligeti templomot tekinthetjük. Térszervezését (tehát az alaprajzát) és tömegalakítását tekintve szinte ugyanolyan a két épület. (Sződligeten nincsenek homlokzati melléktornyok, kevésbé kiugró az árkádos kapuépítmény és hiányoznak az óraablakok, de ettől eltekintve a harangtorony és a hosszház kialakítása azonos az alagival.) Mindkét templomon Fábián építőművészetére jellemző motívumok láthatók. Az alagi kapuépítmény lényegében a külső-ferencvárosi plébániatemplom bejáratának egyszerűsített változata. A faltükrök és az ívsoros fríz alkalmazása megfigyelhető budapesti templomain, a balatonfüredi és a pécsi Pius templomon, de ott láthatók ezek a középkori zsámbéki, harinai, nagybörzsönyi templomokon is. Előszeretettel alkalmazott ikerablakokat, a harangtornyok felső zónájában pedig hármas ikerablakokat (pl. Felsőgödön, Balatonfüreden, Pécsett).

A sződligeti…

…és az alagi templom

Az alagi templom részletformáit szemlélve kicsit közelebb kerülhetünk a két világháború közötti, tiszta egyszerűségig stilizált neoromán építészethez és Fábián Gáspár egész életművéhez. Jobban megérthetjük azt az embert, aki 1940- ben így írt önmagáról: „legnagyobb kitüntetés, hogy az Ur megengedte, hogy kőmívese legyek, hogy hajlékot emelhessek szentséges nevének… Hogy általam létrehozott templomokból áldják az Urat még akkor is, mikor én már nem leszek. Ez az én vigasztalásom és örök jutalmam.”[34]

JEGYZETEK

[1] Pamer Nóra: Magyar építészet a két világháború között. Budapest, 2001. 143.
[2] Az alagi hívek által látogatott lovaregyleti kápolna 1906-ban épült neogótikus stílusban.
[3] A Dunakeszi Szent Imre plébánia emlékkönyve. Dunakeszi, 2006. 31–32.
[4] A templomépítő bizottság tagjai: Örményi István, Molnár Gyula, Hajnal Jenő, Kleiszner Rezső, Závodszky Géza, Humborszky János, Göpp Rezső, Richnavszky Gyula, Boros István, Leitner György, Thieme Béla, dr. Klekner Mihály. Historia Domus Dunakeszi-Alagi Szent Imre Plébánia. 9–11.
[5] 1930. május 18-tól 1931. május 3-ig tartottak Szent Imre herceg halála emlékének 900. évfordulós ünnepségei. Katolikus Lexikon.
[6] Az 1930. augusztus 19-i budapesti fő ünnepségen 160 alagi hívő vett részt. Historia Domus. 14.
[7] „Az egyházközség vezetősége a Levente-gondolat évszázadokra szóló megörökítését kapcsolja össze a templomépítéssel.” in. Historia Domus. 19. Szent Imre alakját a korban nemcsak a lelki, „a krisztusi erő”, de „az erős magyarság” archetípusának is tekintették. A két világháború közti egyházi szónokok szerint a hazafiság alapja a mély vallásosság, melyet a nemzeti érzelem és a történelmi múlt ismerete egészít ki. Az ő felfogásukban Imre és családja ősképei voltak mindannak, amit a hazafiság a modern állampolgártól megkívánt. Bizzer István: A Szent Imre-kultusz és a modern magyar szakrális művészet 1930–1950 között. in. Székesfehérvár 1007 – 2007. Szent Imre 1000 éve. Tanulmányok Szent Imre tiszteletére születésének ezredik évfordulója alkalmából. Székesfehérvár, 2007.
[8] Historia Domus. 16.
[9] Adományozók: Gutai János 1000 P. (pengő), Hitch György 500 P., Kaposi József 1000 P., Kleiszner Rezső 500 P., Preszner Imre 500 P., id. Petanovics József 500 P., Szigeti Nándor 1000 P., Száklender Béla 500 P., Csík József 3200 P. Historia Domus. 12.
[10] Az 1373 négyszögöles telket négy tulajdonostól vették 12830 pengőért. Historia Domus. 14.
[11] Az 1935. január 20-i hangversenyen Bangha Béla SJ, „Magyarország sajtóapostola” tartotta az ünnepi beszédet. Historia Domus. 17, 18.
[12] Historia Domus. 16.
[13] Az első népünnepélyt 1933. június 4-én, pünkösdvasárnap rendezték a nyergelőnek nevezett erdős területen, és egy napra a pesti Angol parkot sikerült Alagra varázsolni. 30 filléres belépőért volt hajó- és lengőhinta, lacikonyha, bor-, sör-, pezsgő-, cukrász- és fagylaltsátor, büfé, tombola, céllövészet, kabaré, mozi és kacsaúsztatás. A vendégeket rádió, cigányzenekar és leventezenekar szórakoztatta. Az első népünnepély tiszta jövedelme 1200 pengő volt. Historia Domus. 16.
[14] Ezt is Szécseny szervezte. 30.000 db 1 pengős sorsjegyet adtak el, amikkel szalonbútort, varrógépet, kerékpárt, ezüst evőeszközt, képet, órát lehetett nyerni. 22.610 pengő 72 fillér bevétel gyűlt össze. Historia Domus. 24, 26.
[15] Lásd Fábián Gáspár 1948-as életrajzi vázlata, in Lapis Angularis II. Források a Magyar Építészeti Múzeum gyűjteményéből. OMvH Magyar Építészeti Múzeum 1998. 284. Fábián még a húszas évek elején, a felsőgödi templom építésekor ismerkedett meg Hanauerrel, aki korábban egy ideig a Szent Imre Kollégium igazgatója is volt, és akivel a volt Szent Imrés diák hamar megtalálta a közös hangot. A püspöknek minden bizonnyal imponált, hogy Fábián a felsőgödi építkezésen ingyen dolgozott, és a folyamatos nehézségek és pénztelenség ellenére végig kitartott munkája mellett. 1932-ben a sződligeti templom építésekor barátságuk tovább erősödött, és Fábiánt kérte fel a váci székesegyház restaurálására. Dr. Fábián Gáspár: Isten kőmívese. Egy építész regénye. Budapest, 1940. 26–27.
Ezután közvetlenül Hanauertől kapott megbízást Fábián a szolnoki, a vác-deákvári, a tápiósülyi, a monori, a rákoscsaba újtelepi, a cserhátszentiváni, és a ladánybenei templomok tervezésére is. Lásd Fábián Gáspár 1948-as önéletrajzi vázlata, in Lapis Angularis II. 1998. 284–285.
[16] Historia Domus. 19.
[17] Ekkor a váci püspök és a hívek jelenlétében felolvasták az alapítólevelet. Historia Domus. 19–22.
[18] Historia Domus. 25.
[19] A harangok leírása és felszentelése in. Historia Domus. 27–31.
[20] Historia Domus. 34–35.
[21] Szegeden 1930−1934 között Leszkovszky tervei alapján készültek a püspöki palota kápolnájának freskói és üvegablakai. Glattfelder Gyula csanádi püspök azzal is meghálálta munkáját, hogy lehetővé tette a művész egy éves római tartózkodását 1930–1931-ben. Benkő Zsuzsanna: Leszkovszky György munkássága és a Cennini Társaság működése. Szakdolgozat, Pázmány Péter Katolikus Egyetem BTK, Művészettörténet Tanszék, 2007. 27, 29.
[22] Tamás Győző alagi plébános 1991. okt.8-án Alagon kelt levele Neszmélyiné Leszkovszky Mártának. Gödöllői Városi Múzeum Ltsz.: TD.2007.68
[23] Dr. Fábián Gáspár: Küzdelmeim és alkotásaim 1910-től 1935-ig, életem ötvenedik événél. Budapest, 1935. 32. ; Benkő 2007. 28. Később az 1935-38 között Fábián Gáspár tervei szerint épült hódmezővásárhelyi Szent István király katolikus templom mellékhajóinak kerek ablakain a stációképeket Leszkovszky tervei alapján Kopp Ferenc kivitelezte 1937-ben. A főoltár 1961-ben készült el Leszkovszky tervei alapján. Benkő 2007. 30.
[24] Tamás Győző alagi plébános 1991. okt.8-án Alagon kelt levele Neszmélyiné Leszkovszky Mártának. Gödöllői Városi Múzeum Ltsz.: TD.2007.68; Az eredetileg nyitott fedélszékkel rendelkező ókeresztény, római Santa Maria in Trastevere templom főhajójának mennyezetét Domenichino (1581–1641) tervezte 1616-ban.
[25] Historia Domus. 19.
[26] Leszkovszky György, Mennyezetkazetták terve az alagi templomhoz I. Gödöllői Városi Múzeum, Gyarapodási szám 8347/63. papír, ceruza, 760×805 mm. Benkő Zsuzsanna azonosítása.
Egy másik rajzon a hosszház két szakaszának mennyezeti terve látszik, ám a két nagy kazetta itt üres. Leszkovszky György, Mennyezetkazetták terve az alagi templomhoz II. Gödöllői Városi Múzeum, Gyarapodási szám 8347/65. papír, ceruza, 665×535 mm. Benkő Zsuzsanna azonosítása.
[27] Nem egy klasszikus Mária megkoronázása ábrázolás, hisz a Madonna fejére nem a felnőtt Jézus teszi a koronát.
[28] A falmezőbe vagy mennyezeti mezőbe behelyezett vászonkép.
[29] Historia Domus. 57, 70, 87–88.
[30] A baldachint Del Medico Albaerico faragta ki márványból. Az üvegablakot Farnady Richárd üvegfestő és Mohay Attila üvegkészítő kivitelezte Historia Domus. 78, 100,129.
[31] Historia Domus. 97.
[32] Historia Domus. 104.
[33] A templom külső borítása Schuck ürömi kőfaragó munkája. Historia Domus. 19, 88.
[34] Fábián 1940. 52.