Lévai Tibor

Az alagi versenypályák rövid története

1. rész

Megjelent: Dunakeszi Helytörténeti Szemle: 3. évfolyam 1. szám (2010. május), 18. old.
A cikk eredetijének digitális verziója pdf-ben »

A Magyar Lovaregylet 1889-ben megvette Alag-pusztát, hogy megépítse első állandó tréningközpontját. A megvásárolt területet északon a Fóti út, keleten az erről letérő és a közelmúltban megszűnt majori bekötő út és az Alagi-major területe, délen a Mogyoródi-patak, nyugat felé pedig a Budapest-Bécs vasútvonal határolta. Az ekkor pusztaként nyilvántartott földön néhány épület állt mindössze, az Alagi-majorban (1) marhaistállók és lakások. Volt egy másik major is a területen, a Nándor-major (2), aminek most Petőfi-telep a neve. Itt napjainkban is áll egy vályogból épült ház, amely már abban az időben is létezett. Ezt a lovaregyleti építkezésektől eltérő építésmód és az a beépített néhány tégla bizonyítja, melyek bélyegei az egylet által vásárolt tégláknál korábbiak.

A lovaregylet emblémája a múlt század fordulóján

A lovaregylet a megvásárolt birtokot parcellázta, amelynek során három területrészt alakított ki. Az Alagi-dűlőt (3), mely a mai Repülőtéri út és a Dunakeszi-alsói Gizella út vonalától keletre esik az Alagi-majorral. A Dunakeszi-dűlőt (4), az említett vonaltól nyugatra a vasútig úgy, hogy déli határa a mostani repülőtér déli oldala volt. A harmadik területrész a Réti-dűlő (5) volt, amely a mai Dunakeszi-Alsó területét foglalta magába. Az első munkák Alagon a víz bevezetése, az erdőtelepítés, a gyepesítés, a szántóföldek kialakítása és a gazdaság megteremtése voltak. Már 1891-ben négy lóidomító pályát mértek ki, kettőt Nagy-Alag mellett (2700 és 1980 méter), egyet a Nándor-major mellett (2000 méter) és a Réti-pályát (2000 méter). Ezek közül valószínűleg csak az egyik Nagy-Alag melletti épült meg (A), ahol 1891. április 12-én megtartották az első lóversenyt. Ezt a pályát azonban a lovaregylet az Úrlovasok Szövetkezetének adta át használatra, ez később a szövetkezet állandó pályája lett. Ez a pálya már nincs meg, csak térképekről ismerjük. Alakja téglalap volt, rövid oldalait félkörívben lekerekítették, hossza mintegy 2000 métert tett ki. Egyik hosszanti egyenese a mai repülőtéri hangárok előtt futott, a másik pedig egy akkor még meglévő hosszú fasor mellett vezetett. Ez a fasor a mostani pálya kishomokjánál kezdődött és a repülőtér közepén keresztül folytatódott. A két vége most is látható. A rövid oldali lekerekített ív a mai pálya belsejében még kivehető, a másik ív teteje pedig a Repülőtéri út vonalában volt. A pálya a vasútra merőlegesen helyezkedett el, tribünje a hangárok után, a mostani ipari park magasságában állt.

A millennium évében, 1896-ban, a lovaregylet további fejlesztéseket hajtott végre a birtokán. Ekkorra már elkészültek a mostani 1-es és 2-es telepek épületei: istállók, trénerlak, lovász-lak, karám, stb., valamint a Nándor-majorban a pályafelügyelő lakása is. A korábban említett vályogházban cselédlakások voltak, vele szemben pedig a kocsisok szállásai álltak. Egy hosszú istállóban helyezték el a kocsis-lovakat és a teheneket. A mostani Kápolna úti víztorony és szivattyúház is megépült már. Beindult a mezőgazdasági terme lés, a földeken takarmányt vetettek, kis részen gyümölcsöst, főleg szőlőt műveltek.

Ekkoriban három pálya állt rendelkezésre a tréningező lovaknak. Az első, a már bemutatott Úrlovas-pálya egy északi hosszoldalán megnövelt egyenessel (B). A korabeli egyenes végén, a mostani téli pályán, három hatalmas fenyőfa áll. A második egy egyenes pálya volt (C), amely az előzőt átlósan szelte át. Egyik vége a mai Alagi útnak a Repülőtéri útba csatlakozásánál kezdődött, és a jelenlegi pálya alsói végénél lévő buszmegállónál végződött. Ebből a pályából még láthatunk egy kis részt, ha a Repülőtéri útról a Kápolna utca felé letérünk jobbra, és szemügyre vesszük az ottani nagy füves területet. Bizonyos, hogy már a 30-as években sem használták, mivel a korabeli térképeken is csak egy szakasza látható. A harmadik pálya – tulajdonképpen az, ahol 1896-tól a versenyeket futották – háromszög alakú volt, lekerekített csúcsokkal (D). A befutó 400 méteres egyenese, a cél utáni kanyar és a mostani bejárattól még 30 méter, a mai pálya része. Ez az új pálya a mai bejárattól az ott látható fenyősor mentén a repülőtér közepén elkanyarodva, az első pálya fasori hosszoldalának ütközve, majd vele párhuzamosan haladva fordult a célegyenesbe. Belsejében jól megépített akadálypálya is volt, sok kanyarral. Ez lett az Úrlovas Szövetség új versenypályája, míg a korábbi az idomító vagy gyakorló pálya nevet kapta.

A vasútállomáshoz közeli komplett új versenytér és a helyi körülmények óriási lendületet adtak az alagi tréningközpont fejlődésének. Ezután hamar kiépültek a tréningtelepek is, ja varészt főúri bérlők által.

A lovaregylet alagi birtoka a pályákkal