Láng József

Adatok Dunakeszi postatörténetéhez

1. rész

Megjelent: Dunakeszi Helytörténeti Szemle: 7. évfolyam 1. szám (2014. május), 6-8. old.
A cikk eredetijének digitális verziója pdf-ben »

A hírek közvetítése, a hírszolgálat szervezése az emberiség történetével egyidős. Az írásbeliség kialakulása létrehozta a levelezést, a levelek továbbítására megszervezték a postaszolgálatot.

Magyarországon az első, menetrend szerint közlekedő postákat a mohácsi vész után megválasztott Habsburg I. Ferdinánd (1526-1564) hozta létre, német irányítással Buda és Bécs között, tíz állomás beiktatásával.[1] A Pest-Vác útvonal kialakítására csak jóval később került sor, melynek létrejöttét egy tragikus esemény, az 1738-1741-i pestisjárvány is elősegítette.[2]

Dunakeszi postahivatala

A település 1786-ban kapott postahivatalt. Az 1865 előtti időben, nem a szó mai értelmében vett hivatala, hanem lovasposta-állomása – pontosabban ló-váltó állomása – volt az akkori Dunakesznek, mely a postajáratok első megállóhelye volt Buda és a Felvidék között. Visszaúton hétfőn érkezett a lovasposta Kassa felől a Tornaalja – Gács – Szakáll – Balassagyarmat – Rétság – Vác – Dunakeszi – Buda útvonalon.[3]

Postaútvonalak térképe 1789-ből

Dunakeszi első ismert postamestere 1790-ben Adamus Drobni (Drobni Ádám) volt. 1795-ben (s még 1803-ban is) Nigrovics József,[4] 1817-ben és 1845-ben is Jánosy János György volt[5] a postamester. 1857. szeptember 30-án azonban a postaállomást bezárták.[6]

1865. május 15-én a dunakeszi posta – III. osztályú hivatalként – újból felállíttatott. Innen számíthatjuk a szó mai értelmében vett postahivatal létezését. 1871-1873 között Brauzvang Károly,[7] 1875-től Nyúl Sándor volt a Pesti Postakerületi Igazgatóság Dunakeszi postamestere. 1888- tól 1896-ig a posta nem kincstári postahivatalként működik. Ekkor már takarékpénztári szolgáltatást is végez (Magyar Királyi Postatakarékpénztár).[8]

Postai bélyegzők: 1850-57, 1864, 1871

A postamester 1893. március 1-től a dunakeszi születésű Bazsanth Mária (Bazsanth Vince, az ismert kántortanító leánya) lett, aki Nyúl Sándortól vette át hivatalt,[9] s azt kisebb megszakításokkal 1935-ig vezette. (1903-1907 között, egyes források szerint Baranyi Istvánné, 1914-ben Welvard Ad-né [Adolfné?], 1932-ben Antalóczi Jánosné Élő Valéria[10] volt a postamester.) Bazsanth Mária nagynénje, Ráday Antalné Cselényi Ilona az Újpest 3. számú postahivatalban volt postamester.[11]

1900-ban felépült az új postahivatal[12] a Szent Mihály téren. 1900. február 18-án Dunakesz képviselőtestületének 1/ Kgy. 1900 sz. határozata szerint: „A község neve és írásmódja Dunakeszi.”[13]

Az 1901. május 31- én kiadott DUNAKESZI 1 koronás vonalkázott, pántos bélyegző 1938-ig, az 1901. július 20-án kiadott DUNAKESZI A koronás, vonalkázott, pántos bélyegző 1936-ig volt használatban.[14]

1899-től a dunakeszi posta már távbeszélővel is rendelkezett. A telefonszolgálatot 1912-ben hétköznapokon délelőtt 8-12-ig és délután 2 és 6 között, vasárnap 8-11-ig és délután 2-3-ig vehették igénybe. Előfizetők és hívószámaik:1 Elöljáróság, 2 Cseresnyés Ernő dr., 3 Lovaregylet gépház, 4 Ungár és Székely fatelep, 5 Újpesti Kereskedelmi és Iparbank fiókja. 1922-ben az előfizetők között feltűnik az Óceán konzervgyár, az Állomás és az épülő, majd 1926-ban induló Dunakeszi MÁV Műhely téglagyára is. Az üzemeltetés 1937- től az alagi egységes hálózathoz tartozott. 1938-ban már 47, 1943-ban 90 előfizetője van a telefonszolgálatnak, melyet áprilistól-szeptemberig mindennap reggel 7 órától este 21-óráig, egyéb hónapokban nyolc órától lehetett igénybe venni.

A korabeli nehéz körülményekre jellemző, hogy 1919. október 28-án amikor Bazsanth Mária a postahivatal fűtésére tüzelőt kért, elutasították, hiszen az elöljáróság és az iskola helységeit sem tudták fűteni.[15]

Bazsanth Máriát 1935. június végén, 42 évi szolgálat után saját kérésére nyugdíjazták. Hivatali ideje alatt Dunakeszi I. osztályú postahivatal lett. 1936-tól Wallini Gyula volt a postamester, aki 1942-ig látta el feladatát. Segítői felesége, Gyenge Júlia és a Herboly család tagjai (Herboly Lászlóné és lányai Magda és Lenke) valamint Rácz Sándor, majd Bíró Júlia voltak. 1943-ban nem szerepel a postamester neve a szaknaptárban, 1944-ben a hivatal vezetője Pyber Rezső.

A II. világháború után az 1943-ban kiadott bélyegzőkből kivésték a koronát és így használták tovább. 1945-1947 között szünetelt a szaknaptárak kiadása – nincs adat. 1947-ben a Községi Előjáróságnak, a Konzervgyár Kereskedelmi Rt.-nek és a Phőbus kirendeltségnek volt csak telefonja. 1948-ban Boda János a postamester, beosztottak: Pfendler Mária, Nagy József, Hevesi István, Sándor Balázs, özv. Wagner Antalné, Tóth Mihály, Brecska Jánosné és Kovács Pál.

1950-ben Alag nagyközséget Dunakeszihez csatolták és az alagi postahivatal lett a főposta DUNAKESZI 1 megnevezésű bélyegzővel. Az eredeti dunakeszi postahivatal DUNAKESZI 3 elnevezést kapott, miután az 1937-től a Műhelytelepen működő hivatal már 1943-ban megkapta a DUNAKESZI 2 megnevezést. A hivatal a mai napig a Szent Mihály téren működik.

1951. március 7-től 1959. július 31-ig Tar Jánosné volt a posta vezetője. Tar Jánosné, Andrási Gizella 1924. április 24- én született Tiszasülyön. 1948-ban Szirákon volt postamester. Férjét követve került Dunakeszire, ahol 1951-től a Dunakeszi 3. számú postahivatal vezetője lett. 1959-től a Dunakeszi 1. számú postahivatal hírlapfelelőse. 1965-ben felsőfokú postaforgalmi szakvizsgát tett. 1969-től Budapest–Vidék Postaigazgatóság postaforgalmi osztályára forgalmi előadói beosztásba helyezték át, ahol 1977-ig, rokkant nyugdíjazásáig dolgozott. A 36 éves postai szolgálatát törzsgárda elismeréssel, Kiváló Dolgozó kitüntetéssel és egy Közlekedés és Postaügyi miniszteri Dicsérettel ismerték el. Leánytestvére és egyik leánya szintén a postánál dolgozott. 86 éves korában 2011. április 21-én hunyt el Dunakeszin.

Tar Jánosnét 1959. augusztus 1-től Boda Jánosné váltotta a Dunakeszi 3. számú hivatal élén, nyugdíjazása után pedig Kiss Sándorné lett a postavezető az 1990-es évek közepéig. Ezt követően sűrűn váltották egymást a vezetők a hivatal élén.

Alag postahivatala (1950-től Dunakeszi 1)

Az 1800-as években a vasúti távírdák is vehettek fel levélküldeményeket. A Dunakeszi-Alag vasútállomás 1873- tól DUNAKESZ O.M. (Osztrák –Magyar-Államvasút), 1891- 1901 között DUNAKESZ M.Á. (Magyar Állam kezeli) ovális bélyegzőket használt. Az 1901-ben DUNAKESZI-ALAG névre változtatott[16] téglalap alakú bélyegző 1911-ig volt használatban.[17]

A belügyminiszter 59.822/1910. sz. rendelete az addig Dunakeszihez tartozó Alag pusztát – hozzácsatolva Újdunakeszit és az Alagi Villatelepet – „Alag” néven nagyközséggé nyilvánította.[18] A kialakult mozgalmas élethez egy viszonylag jól felszerelt, megfelelő méretű postahivatalt és szolgálati lakásokat építettek fel a mai Verseny utca 4. szám alatt. Az épület a Kincstár tulajdonában volt, a szerződéses postamester bérelte.

Az alagi postaépület az 1910-es években

Elsőként 1911-ben Hoiger Antalné, Aschenrenner Mária postaszállítót helyezték Alagra,[19] aki egészen 1937-ig volt itt a postamester.[20] Az 1911. július 25-én kiadott ALAG 1 egypántos bélyegző 1912-ig, az 1911.december 14-én kiadott ALAG A egypántos koronás, vonalkázott 3 jegyű bélyegző 1931-ig, az 1912. július 15-én kiadott ALAG 1 bélyegző 1937-ig volt használatban.

1912-ben távírda, telefon és postaszolgálat nyílt az alagi postán.[21] A telefonszolgálat 1912-ben hétköznap 8-18-ig, vasárnap 8-11 és délután 2-3-ig működött. Az első előfizetők és hívószámaik: 1 Előjáróság, 2 Magyar Lovaregylet alagi központja, 3 Ludwig Dezső dr., 4 Takarékpénztár, 5 Neuwirth Simon fatelepe, 6 Hadl Fülöp kereskedő, 7 Csendőrőrs, 8 Magyar Úrlovas központ, 9 Keresztény szövetkezet, 10 Szlatényi Béla központi menetjegy igazgató, 11 Prentzner Imre, 12 Goldberg Simon építőanyag telepe, 13 Állomásfőnökség. 1914-ben már 16, 1922-ben 20, 1938-ban 52 telefon előfizető volt, és a szolgálat naponta 7 és 21 óra között állt rendelkezésre.[22]

Szesztrics Mihály

1937. május 1-től 1944‑ig Szesztrics Mihály a postamester; beosztottak: Thury Etel, Fónyi Ilona, Pályi Kálmán.[23] Szesztrics Mihály 1877- ben született Újverbászon. Édesapja 1877‑ben Titelen az első magyar postamester volt. Az érettségi vizsga letétele után 1896-ban Budapesten a postatisztképző tanfolyam hallgatója volt. Ezután Zentán teljesített szolgálatot, ahol egyik karját elvesztette. Állásáról lemondott, s 3 évig bölcsészettan hallgató volt. A temesvári igazgatóság rájött, hogy lemondása nem volt szabályszerű. Ezért újból kinevezték postatisztté, s Budapesten az utalványleszámoló hivatalhoz osztották be. Apja halála után állásáról lemondott s 1910-ben kinevezték titeli postamesterré. 1912-től a későbbi háborús területen dolgozott a megszállásig. Az eskü letételét megtagadva 1921-ben jött át Magyarországra. Ügyes festő lévén, iparművészeti műhelyt rendezett be, s hat évig ebből tartotta fent magát. 1928-ban „Szolnok 3” postamesterévé nevezték ki, majd 1930-ban Tata-tóváros postamestere lett. 1937. május 1-től vette át az alagi postahivatal vezetését.[24]

1948-ban Havasy Józsefné a postamester, a beosztottak: Veres Rozália, Balázsovics János, Bodolay Lajos, Bründl Gyula.

1949. október 3-án, Tar János I. o. segédtisztként az alagi II. fokozatú postahivatal vezetésére kapott megbízást (az önéletrajz szerint, de a 83.872 1. ü. o./1949 sz. megbízás dátuma december 12.). Az új főnök, feleségével (aki, mint korábban írtuk, a Dunakeszi 3. sz. hivatal vezetője lett) és gyermekével a posta épületében található 2 szoba összkomfortos szolgálati lakásba költözött.

Tar János 1923. április 24-én született Szokolyán. 1939. június 15-én lépett postai szolgálatba Szokolyán mint küldönc-kézbesítő, majd hivatali kisegítő. 1944-ben tette le a postakiadói, távíró, távbeszélő kezelés, alap és a szakvizsgát. A kezdeti állomások Szécsény, Szokolya, Velence, Szob, Vámosgyörk, Szirák voltak. 1949-ben nevezték ki az alagi postahivatal vezetőjének. 1951-ben áthelyezték a váci körzeti postahivatal tervelőadói beosztásába. 1959-ben felsőfokú postaforgalmi szakvizsgát tett, és még ugyanebben az évben visszakerült korábbi munkahelyére, és ismét az 1950-től már Dunakeszi főpostaként üzemelő hivatal vezetője lett. 1969-ben a Budapest–Vidék Postaigazgatóság postaforgalmi osztályára forgalmi előadói beosztásba helyezték át, és ott dolgozott egészen 1983. évi nyugdíjazásáig. A 44 éves postai szolgálatát törzsgárda elismeréssel, több Kiváló Dolgozó kitüntetéssel és egy Közlekedés- és Postaügyi Miniszteri Dicsérettel ismerték el. Nyugdíjas korában természetjárással és a Dunakeszi Kertbarátok tagjaként végzett munkálkodásával töltötte szabadidejét, melyért számos elismerő oklevelet kapott. 1998. május 27-én hunyt el.[25]

Tar János

1950-ben Alag nagyközséget közigazgatásilag Dunakeszihez csatolták. Ez időtájban az alagi posta volt a legnagyobb, legkorszerűbben felszerelt hivatal, ez lett az első számú főposta, DUNAKESZI 1 néven. Ide érkeztek a közeli vasútállomásról a napi küldemények. Ezután a műhelytelepi 2. és az akkori Köztársaság téri 3. sz. Postahivatal a lakosság kényelmét szolgálva csak felvevő tevékenységet folytatott. A küldeményeket a hivatalvezetők dolgozták fel, zsákba csomagolva zárták le, és adták át László Ferencnek, aki lovas kocsijával eljuttatta az 1. sz. hivatalba. E tevékenységre külön szerződése volt a postával.

Tar Jánost 1951. március 7-én Boda János váltotta a Dunakeszi 1 főposta élén 1959. július 31-ig, Tar visszatértéig.

A tanulmányt Láng József gyűjtése és írása alapján Lőrincz Róbert szerkesztette.

JEGYZETEK

[1] Hencz Lajos: A magyar posta története és érdemes munkásai. Budapest 1937. 23.
[2] Horváth Lajos: Adatok PPS vm.postatörténetéhez I.- III. Bélyegvilág 1998-1999.
[3] Buda – Dunakeszi – Vác – Rétság – Balassagyarmat – Szakáll – Losonc ; Buda – Dunakeszi – Vác – Rétság – Léva – Nyitra – Privigye – Zsolna – Jablunka – Szilézia ; Buda – Dunakeszi – Vác – Balassagyarmat – Besztercebánya – Ószanda – Rózsahegy. Nemzeti Kalendárium 1850.
[4] Vetus et Novum Calendarium ad annum a Navitate Salvatoris Nostri Jesu Christi M.DCC. XC-XCV.
[5] Vetus et Novum Calendarium ad annum a Navitate Salvatoris Nostri Jesu Christi M.DCCC. XVII. és XLV.
[6] G. S. Ryan: Ungarischen Postamter 1850-1867. 360.ssz. London 1980.
[7] Földművelésügyi, ipari és kereskedelemügyi M.Kir. Minisztériumok, hatóságok és közegek tiszti névsora 1871. Szerkeszti: Miklós Sándor.
[8] Dunakeszi Kölcsey könyvtár kutatása
[9] In: A m. kir. Kereskedelemügyi Ministerium posta- és távírdaszemélyzetének és a posta- és távírdahivataloknak czím és névtára. Bp. : Hornyánszky, 1896. 57.
[10] Közlekedési Szaknaptár és Sematizmus 1897-1948.
[11] A magyar posta monográfiája : I. Életrajzok / szerk. Pap Béla. Budapest, 1940. 17-18.
[12] Lökös Zoltán-Lakatos Ernő: Városunk Dunakeszi. Budapest, 1979. 250.
[13] Lovászi László: Kisalag 100 éves története. Dunakeszi 2000. 14.
[14] Kostyán Ákos: Magyar Bélyegek Monográfiája VI. 1973. 247. (továbbiakban MBM VI.).
[15] Dunakeszi 1919-1924. testületi jegyzőkönyv
[16] Mkir. Posta és Távirda rendeletek 30059/1901.27. szám.
[17] MBM. VI. 673.
[18] Felsőgöd és környéke. Társadalmi és Gazdasági Közlöny, 1910. december 1. 5.; Horváth Lajos – Dr. Kovacsics József: Magyarország Történeti Statisztikai Helységnévtára. 15. Pest Megye. 2000. 65.
[19] Mkir. Posta és Távirda rendeletek 1911. 60.sz. 467.
[20] Közlekedési Szaknaptár és Sematizmus 1897-1948.
[21] M.Kir. Posta és Távirda rendeletek 1912.17. sz. 147.
[22] M.Kir. Postavezérigazgatóság Vidéki Távbeszélő-Hálózatok állomásainak Betürendes névsora 1912-1943.
[23] Közlekedési Szaknaptár és Sematizmus 1897-1948.
[24] Hencz Lajos: A magyar posta története és érdemes munkásai. Budapest 1937. 487.
[25] A Tar család postástevékenységének bemutatása Pribil Györgyné Tar Mariann kézirata alapján készült.