Emléktábla Göd vásossá avatásáról

A gödi polgármesteri hivatal udvar felőli homlokzatán helyezték el Göd várossá avatásának emléket állító emléktáblát. A régészeti leletek tanúsága szerint Göd területe már a régmúlt időkben is lakott volt. A település határában számos újkőkori, rézkori, vaskori és bronzkori emléket– többnyire használati tárgyakat – találtak. A mai Bócsa-újtelepen (Ilkamajor) pedig II. Constantinus uralkodása idején épített nagyméretű katonai tábor (Contra Constantinum), valamint egy sarok- és egy bástyatorony maradványait tárták fel. A település nevét (Gud, Gwd) – amely valószínűleg német személynévből származtatható – egy 1317-ben kelt oklevélben említik először. Írásos emlékek nem említik ugyan, de a régészeti leletek tanúsága szerint a XII-XIII. században Göd templomos helynek számított. Felsőgöd déli részén, a Templom-dombon állt a falu középkori temploma. A kedvező közlekedési adottságoknak (1846-ban adták át a Pest-Vác vasútvonalat), és a főváros közelségének köszönhetően 1890 körül intenzív parcellázás indult először Felsőgödön, majd később Alsógödön. 1970. július 1-én a döntően munkástelepülésű Felsőgöd és a korábban jómódú villatulajdonosok lakta Alsógöd nagyközséggé egyesült. A település 1999-ben városi rangot nyert. Lakóinak száma mára eléri a 17000 főt. Többségük napi ingázó, akik elsősorban Budapestre és a közeli Vácra járnak dolgozni. Az emléktábla szövege: "Göd nagyközséget Göncz Árpád a Magyar Köztársaság elnöke várossá nyilvánította 1999."

Cím:
Göd, Pesti út 81.

Felavatás ideje:
1999

Anyaga:
Márvány

Témája:
helyismeret; Göd