(a szerkesztők) [= Csoma Attila – Lőrincz Róbert]

Szabó István cséplőgépe

Megjelent: Dunakeszi Helytörténeti Szemle: 4. évfolyam 2. szám (2011. szeptember), 1. old.
A cikk eredetijének digitális verziója pdf-ben »

Malmos Szabó István (1863-1943) gazda Dunakeszi születésű. Tizenegy gyermeke közül kilencet nevelt fel, illetve látott el földrésszel. István nevű fia később Dunakeszi bírája lett. Az apa gőzmalmot működtetett az akkori Mező út (ma Martinovics utca) 24. szám alatt, amely az 1914-15-ös években épült. Innen a megkülönböztető előnév.

Dunakeszin a búza- és rozsmagok elkülönítését a szártól még főleg kézzel vagy állati erővel történő csépléssel végezték az 1900-as évek legelején, így nagy könnyebbséget jelentett a gőzzel hajtott cséplőgép megjelenése. Ez tiszta szemet adott, a szalmát, a töreket és a polyvát pontosan szétválasztotta. Az 1923-ban készült fényképeken látható gőz meghajtású cséplőgép, melyet a helyiek tüzes gépnek is neveztek, a Lukovszky-kert alatti (Szent István út és Fő út kezdete) Szérűskertben üzemelt. A gép szintén Szabó István tulajdona volt, mellyel bércséplést vállalt. A nagyobb fotón az előtérben a gőzgép látható, mely egy hatalmas szíj segítségével hajtotta meg a háttérben látható cséplőeszközt. Az ellenkező irányból készült kis képen, a cséplőszekrény előtt az ún. cséplőbanda, más néven gépesbanda áll, mely szinte hierarchikus felépítésben végezte a munkát. A magoktól „megszabadított” gabonaszárakat hatalmas kazalba rakták.

A nagy képen a gőzgép előtt balról Szabó István egyik fia, Ferenc, a kép közepén pedig sötét ruhában és kalapban maga a tulajdonos, az ún. gépesgazda, Szabó István áll.