Szakáll Lászlóné
Körmendy iskolaigazgató
Megjelent: Dunakeszi Helytörténeti Szemle: 5. évfolyam 2. szám (2012. szeptember), 2-3. old.
A cikk eredetijének digitális verziója pdf-ben »
2012 októberében a Bárdos Lajos Általános Iskolában emléktábla állításával emlékezünk meg Körmendy (Krusoczky) Lajosról, az iskola első igazgatójáról.
Dunakeszi Gyártelep területét a MÁV a 20. század elején, 1910-ben vette meg a dunakeszi gazdáktól vasúti kocsik építése, javítása és a műhelyben dolgozó szakmunkások családjainak letelepítése, lakótelep kialakítása céljából. Az építkezés az I. világháborúban ugyan lelassult, de 1915-ben már állt a főműhely bejárata, a mai VOKE József Attila Művelődési Központ nagy része (Munkásotthon néven), az igazgatósági- és még 2-3 épület. Utóbbiakat 1918-ig hadikórházként használták.
Az 1919-20-as években, a nagy Magyarország területének ország-szabdalása idején, a Munkásotthonban és az ipari vágányokon álló vagonokban menekült családokat helyeztek el. A szomorú sorsú gyermekeket a szintén menekült Kocsner (Szilvágyi) Róbert tanár, majd felesége Kocsner Róbertné és Máthé Jánosné tanítónők „fogták össze” és tanították. Az oktatás kezdetben a műhely területén egy helyiségben folyt, rövid idő után a Munkásotthon egyik kisebb termét, a mai Vörös termet használták. Ezek voltak a mai Bárdos Lajos Általános Iskola működésének kezdetei, ezért tekintjük az intézmény alapítási évének 1920-at.
A főműhely és a lakótelep további építése hamarosan szükségessé vált. A tanulói létszám is egyre nőtt. A MÁV 1923-ban helyezte ide Körmendy (akkor még Krusoczky) Lajos kántortanítót. Körmendy 120 éve, 1892. október 2-án, Budapesten született. Kántortanítói oklevelét az Eperjesi Görög katolikus Tanítóképző Intézetben szerezte. Tanítói pályáját a horvátországi Magyar Királyi Államvasutak eszéki elemi iskolájában kezdte. 19l5-ben, az I. világháborúban behívták katonai szolgálatra. Orosz fogságba került, ahonnan 19l8 telén szabadult. Hazatérése után a Keleti pályaudvaron teljesített szolgálatot. Tanári végzettségét figyelembe véve a MÁV 1923 szeptemberében Dunakeszi MÁV telepre helyezte, ahol a fent említett két tanítónővel tanított. 1924-ben a Kocsner Róbert tanár megbízott igazgatósága alatt működő fiók polgári iskola megszűnt. Az elemi iskola áttérhetett a csak délelőtti tanításra. 1924 szeptemberétől a MÁV Krusoczky Lajost 32 évesen kinevezte az iskola igazgatójának. A tanulói létszám ekkor 97 fő volt.
1926-ban Lányi Ferenc főmérnök vezetésével megindult a termelés a főműhelyben. Ezzel egy időben Lányi elnökletével indult a nagyszerű eredményeket hozó kulturális- és sportegyesület. Lányi mindvégig támogatta a Krusoczky vezette iskola működését is. A tanítási terem vasár- és ünnepnapokon szentmise színterévé változott. Az egyházzenei szolgálatot Krusoczky – a Gyártelep kinevezett kántoraként – haláláig (1951-ig) végezte.
A három tantermes, minden akkori igényt kielégítő MÁV Elemi Iskola épületét 1928 szeptemberében adták át, melyben az 1-3 osztály kapott elhelyezést. A magasabb évfolyamok tanulói a községi katolikus elemi iskolába jártak. Az iskolaépület alagsorában iskolakápolnát rendeztek be, ahol minden reggel ½ 8-kor szentmisével kezdődött a nap a kántorigazgató, a tanítók és a tanulók részvételével.
Krusoczky Lajos, igazgatói kinevezésekor
Krusoczky Lajos igazgatói és osztálytanítói munkája mellett aktívan részt vett a lakótelep közéletében. A szülőkkel kiváló kapcsolatot tartott. A tanulókkal részt vállalt a Magyarság Dal- és Önképző Egyesület gyakori programjaiban. Gyermekkórust vezetett, tanulóival jeleneteket, táncokat taníttatott be. A telepen, az Iskola sétányon lakott családjával, tanítónő feleségével (aki kézimunkát tanított 1928-tól) valamint fiával és Márta leányával (később Fódi Sándorné). A telep családjai bizalommal fordulhattak hozzá, készségesen intézte ügyeik adminisztrációs részét is. Fegyelmezett, pontos, rendszerető, szeretetteljes, emberséges egyéniségére emlékeztek volt tanítványai és leánya. Igazi pedagógusnak ismerték. 1929-ben megszerezte polgári iskolai tanári diplomáját magyar-történelem szakon. A helyi társulati polgári iskolában is tanított a 30-as években.
A MÁV Elemi Iskola épülete 1928-ban
A téli és nyári szünetet utazással töltötte. MÁV-os voltát kihasználva Európát igen takarékosan utazta be. Odafigyelt tanulóinak tehetséggondozására, szabadidejük hasznos eltöltésére is. Támogatta, segítette a 109. számú Magyarság Cserkészcsapatát. Szorgalmazta az alsós tanulók farkaskölyökké válását. A 13 éves fiúk leventévé válásában mint parancsnok vállalt részt.
Körmendy (Krusoczky) Lajos
Élvezte a MÁV vezetőségének tiszteletét, megbecsülését. Viszonzásul végezte a Vasutas Árvaházi alapítvány könyvelését, valamint Budapesten vezette a MÁV 10.000 kötetes könyvtárát. A 30-as évek elvárása következtében nevét Körmendyre változtatta. Német és orosz nyelven is jól beszélt. Orosz nyelvtudását l945-ben jól hasznosította a telep lakossága érdekében. Az ez évben istállónak használt iskolaépület rendbetételében is komoly érdeme volt. 1946-ban 22 évi iskolavezetés után nyugdíjazták. Egyházi szolgálatát az 1944-ben felépült Jézus Szíve templomban folytatta. 1951-ben, 58 éves korában hirtelen szívroham vitte el az élők sorából. Sírja a dunakeszi kegyeleti temetőben található.
Körmendy Lajos igazgató úr egyéniségét, pedagógusi értékeit 1977-ben a volt tanítványok és leánya írásos visszaemlékezéseiből ismertük meg. Az utódok az emléktábla állítással is megköszönik Körmendy Lajosnak, hogy Dunakeszi város Bárdos Lajos nevét viselő iskolájának értékeit megalapozta, amire évtizedek alatt építhettek, építhetnek a jelen és a jövő pedagógusai, tanulói.
Elsőáldozók a MÁV Elemi Iskola (ma Bárdos Lajos Általános Iskola) előtt 1942-ben. A felső sorban jobbra Körmendy igazgató