(a szerkesztő) [= Lőrincz Róbert]

Iskolanővérek Dunakeszin

Megjelent: Dunakeszi Helytörténeti Szemle: 5. évfolyam 1. szám (2012. május), 1. old.
A cikk eredetijének digitális verziója pdf-ben »

Kilencven évvel ezelőtt, 1922-ben Richter Béla plébános kezde­ményezésére telepedett le Dunakeszin a Miasszonyunkról Ne­vezett Kalocsai Iskolanővérek rendje. A nővérek, a mai Budai Nagy Antal utcában kapott épületben 1923-ban óvodát nyitot­tak Római Katolikus Kisdedóvó néven, amely a mai Eszter­lánc Óvoda elődjének tekinthető. (A nagy fénykép az 1927-es óvodáscsoportról készült, a bal felső sarokban az intézmény főbejárata látható.) A nővérek három évvel később átvették az elemi iskola (mai Szent István Általános Iskola) leányainak tanítását is. 1926-ban megalakították a Szívgárdát, melynek első osztályos koruktól lehettek tagjai a lányok, akik többek közt együtt készültek az elsőáldozásra. Az Árpád-házi Szent Margit Leánykört (kis képünkön), melynek tagjai 13-16 éve­sek voltak, szintén 1926-ban alakították. A nővérek a délutáni foglalkozásokon a mindennapi életre, ezen belül a családanyai feladatokra készítették fel őket. Kötöttek, horgoltak, népvisele­ti ruhákat varrtak, valamint kirándulásokat és teadélutánokat is szerveztek. 1928-ban létrejött a Szent Ágnes Leánykör is a 10-13 éves korosztály számára. A fiatalok közösségeihez ha­sonlóan a Dunakeszi Katolikus Nőegyletet is a nővérek fogták össze. 1950-ben, az egyházi szervezetek elleni támadások során a szerzetesrendek tagjait nagyrészt gyűjtőtáborokba zár­ták. A dunakeszi nővérek, – akiknek addigra már fel kellett hagyniuk az oktatással, s rongyszőnyegszövésből éltek – a he­lyi hatóság jóvoltából ugyan nem kerültek lágerbe, de 1950. szeptember 21-én végleg el kellett hagyniuk a Klauzál utcai zárdaépületüket s Dunakeszit.