Lévai Tibor

Az alagi versenypályák rövid története

2. rész

Megjelent: Dunakeszi Helytörténeti Szemle: 3. évfolyam 2. szám (2010. szeptember), 10. old.
A cikk eredetijének digitális verziója pdf-ben »

1906-tól a lovaregylet versenyeiből évenként néhány nap Alagra került, amely természetesen fokozottabb igénybevételt jelentett az alagi lóversenytelepnek. Ezért három új, boronált homokpályát alakítottak ki az Alagi-dűlőn egymás mellett. A Fóti úttól haladva az első, az úgynevezett temetői pálya volt. (A) Ennek helyén található napjainkban a város köztemetője és az Alagliget 1. lakópark. A második Geist Gáspár és fia, Gyula idomárokról Geist-pálya néven volt ismert. (B) Ennek a helyén fekszik most az Alagliget 2. lakópark. A harmadik, a téli pálya, még mindig megvan. (C) Szintén ekkoriban készült el a legelső pálya teljes meghosszabbítása, amely kelet-nyugati irányban szinte kettészelte Alagot. Ez az úrlovas pályával egy fordított talpú L betűt alkotott, így L-pályának is nevezték. (D) Meghosszabbodott a befutó egyenes is, egészen a nemrég elbontott alsói víztorony maradványáig.

Létesült még egy széles, nagy gyeppálya, melynek története a következő. Az 1896-os alagi pálya elkészülte után Magyar László, a lovaregylet vezértitkára terve szerint a pesti Andrássy utat a Városligeten keresztül Rákospalotán át Alagig egy hatalmas sugárúttal meghosszabbították volna, lovagló- és sétálóutakkal, a két szélén fasorokkal, villamosvonallal. Az évek során ez a terv többször is előkerült, így volt ez az első világháború előtt, majd utána is, mikor a versenyek Alagra kényszerültek. Felmerült a kérdés: mi kellene még ahhoz, hogy Alagon legyenek a „pesti” versenyek? Egy új nagy pálya, két hatalmas tribünnel. A hely adott volt, a pálya megvalósult. Tágas téglalap alakú, egyik szélén keskenyebb, lekerekített sarkokkal. (E) Az első pályától délre, a fasor mellett húzódott az egyik hosszoldala. Felső keresztoldala a mai repülőtérnél jóval feljebb kanyarodott, míg az alsó a jelenlegi pályához közel, de a reptéren át húzódott. Másik hosszoldaláról egy megnyújtott, majd ívelt szárral csatlakozott az alsói víztorony felőli egyenesbe. Alakjában szinte megegyezett az 1925-ben átadott pesti pályával. A háromszögletű pályával együtt egy behajlított könyököt formált, ezért „könyök-pályának” nevezték.

Az alagi versenytér fénykorában, 1910-ben

Ennél előbb készült el a Réti pálya (F), melynek két hosszoldala az alsói Szegély és Muskátli út táján lehetett. Ezek a Mogyoródi pataknál kanyarodtak egymásba. A lenti félkörív érintette a mai Pálya utat. Belsejében több kisebb futókör és egy akadálypálya is készült. A három homokpályát kivéve a többinek a belső kerületében vízvezeték húzódott, ötvenméterenként hidrancs csapokkal.
A fent felsorolt pályák nagy része egészen a második világháborúig működött, bár a leépülés már 1925-ben elkezdődött, amikor a versenytér minden mozdítható, szétszedhető részét bevitték az épülő pesti pályára. A lebontott nagytribün 12 vasoszlopát az alagi telepen állították fel, szalmapajta teteje épült rájuk. Ez a 2-es számú telepen még ma is látható. Egy térkép 1938-ban még mindig 6 gyeppályát és 9 homokpályát mutat Alagon.

A második világháborúban az alagi pályák javarésze azonban tönkrement. A Budapestet elfoglalni készülő szovjet hadsereg hadi utánpótlását hatalmas repülőgépek szállították, melyek a főváros közelében csak a versenytéren tudtak le és felszállni. Nagy súlyuk miatt szinte beleszántották magukat a gyepbe. Amikor már széttúrták a pályákat, a közeli erdőket és középen a fasort is kivágták. Ez a fasor talán a régi Csörsz-árkon nőtt, ezért maradt meg a kezdeti, lovaregyleti tereprendezésnél. A kivágott fák törzsét több száz méter hosszan szorosan egymás mellé fektették. A nehéz fizikai munkára befogták Dunakeszi és Alag lakóit is, sőt a vonatot is megállították, és az arra alkalmas utasokat leszállították egy heti munkára. A pusztulás a háború után tovább folytatódott, a vashiányra hivatkozva egy hatalmas kétkerekű géppel a vízvezetékeket kitépték a földből, majd összetörték és elvitték a dunaújvárosi kohóba.

A mostani pálya részben 1955-ben alakult ki. 2800 méter kerületű, belső szélén homokpálya, míg belsejében akadálypálya van. Vízvezeték veszi körül. Kerülete nagyobb a most átalakított pesti pályáénál, így jelenleg az ország legnagyobb versenypályája. Méreténél és múltjánál fogva megérdemelne évi egy-két versenynapot.