(a szerkesztők) [= Csoma Attila – Lőrincz Róbert]

Alagi centenárium

Megjelent: Dunakeszi Helytörténeti Szemle: 3. évfolyam 1. szám (2010. május), 1. old.
A cikk eredetijének digitális verziója pdf-ben »

Az idén ünnepeljük Alag községgé válásának száz éves évfordulóját. Önálló Alag falu természetesen már a középkorban is létezett, de az a település a török hódoltság idején elpusztult. Az évszázadokig pusztaként szereplő Alagot 1889-ben vásárolta meg a Magyar Lovaregylet, ahol néhány év alatt tréningtelepet és versenypályát épített. A fejlesztések hatására a puszta lassan benépesedett a lóverseny szakembereivel, majd pedig a turf szerelmeseivel. Két évtized alatt egy több mint más félezer lelket számláló településrész alakult ki, amely egyre hangosabban jelezte elszakadási szándékát Dunakeszitől. A saját községet létrehozni kívánók fő támogatója a lovaregylet volt. Dunakeszi legnagyobb adófizetőjeként ugyanis azt szerette volna, ha adóforintjai mind az alagi részre kerülnek. A szándékot 1910-ben tettek követték, miután Dunakeszi község közgyűlése 1910. február 28-án engedélyezte Alag leválását. Ezen a gyűlésen állapították meg a két település közötti határt is, amely a Budapest-Vác vasút – Rákóczi út – Hunyadi útvonal lett. Alag különválását április 18-án Pest-Pilis- Solt-Kiskun vármegye közgyűlésének illetékes bizottsága is megerősítette. A végső szót a belügyminisztérium mondta ki május 18-án, ekkor került sor az új község nevének megállapítására is. A hosszú különválási procedúrában talán ez a nap tekinthető Alag község születésnapjának.

A már önálló település első képviselő-testülete július 11- én alakult, az elöljáróságot tíz nappal később választották meg. Az első tanácsülésre július 27-én került sor. Ezen jelen voltak: Molnár Gyula, Galó György, Kleiszner Rezső, Pirk Géza, Márkus János, Plachy Lajos, Hajnal Jenő. A község bírája Molnár Gyula, helyettesei Kleiszner Rezső és Galó György lettek. A jegyzői tisztet Hajnal Jenő viselte. Alag négy évtizeden keresztül, 1950. január 1-ig maradt önálló, majd ismét Dunakeszi része lett.

A centenárium alkalmából a Dunakeszi Helytörténeti Szemle rendhagyó számmal jelentkezik, mely tartalmi és formai változást is jelent. Eddigi szerkesztési elvünktől eltérően ezúttal csak alagi témájú cikkeket közlünk, dunakeszieket nem. A formai eltérés a lap terjedelmét érinti, az eddigi 12 oldal helyett ugyanis a jubileum tiszteletére 20 oldalon jelentettük meg helyismereti folyóiratunkat

Képeslap Alag községről (1942)