(a szerkesztő) [= Lőrincz Róbert]

A Mogony vendéglő

Megjelent: Dunakeszi Helytörténeti Szemle: 7. évfolyam 2. szám (2014. szeptember), 1. old.
A cikk eredetijének digitális verziója pdf-ben »

Mogony János régi dunakeszi földműves családban született. Az első világháborúban szerzett lábsérülése miatt rokkantsági jogon italmérési engedélyt kapott a Fő út 40. szám alatt. Kocsmája hamar népszerű lett a gazdák körében. Néhány év múlva, 1928‑ban új vendéglőt építtetett a régi helyén, mely „messze földön” híressé vált disznótoros vacsoráiról, zónapörköltjéről és táncmulatságairól. Mogony nyaranként a dunakeszi strandnál lévő ún. Kubik-gödörben is engedélyt kapott az italmérésre, ahol a vendégek szívesen időztek a hangulatos lugasok alatt. Később a Fő úti kocsma, a Kisgazdapárt helyi csoportjának székhelyeként, gyakran adott helyt a párt ifjúsági tagozata táncos estjeinek. Mogonynak feleségétől, László Rozáliától két gyermeke született, Rózsi és János. (A kis képen a kocsma bejáratánál a vendéglős és lánya látható.) Az ifjabb János Gundelnél kitanulta a vendéglátó szakmát, de a gazdaságban is sokat segített apjának.

A nagy képen szabadságra hazatért katonákat ünnepelnek a Mogony kocsma verandáján. Balról a harmadik személy Sipos János, aki a MÁV Főműhelyben töltött munkaideje után rokonként a vendéglőben is kisegített.

A Mogony család az államosítással elvesztette földjeit, állatait és vendéglőjét is. Mogony János 1974-ben hunyt el, családi sírboltja a Kegyeleti temetőben található.