Lőrincz Róbert

A Magyar Lovaregylet dunakeszi-alagi dokumentumai

2. rész. Az Alagi Polgári Lövészegyesület iratai

Megjelent: Dunakeszi Helytörténeti Szemle: 6. évfolyam 3. szám (2013. december), 2-3. old.
A cikk eredetijének digitális verziója pdf-ben »

A több száz éves múltra visszatekintő magyar sportlövészet keletkezésének oka – az európaihoz hasonlóan – nem a mai értelemben vett sportszeretet, hanem a városok védelmére létrehozott önszerveződés, a polgárok egyletekbe való tömörítése és fegyveres kiképzése volt. Az első magyar lövészegylet, melyet egyben az első magyarországi sportegyesületnek is tartanak, 1510-ben a felvidéki Késmárkon alakult meg. Néhány éven belül további egyletek jöttek létre elsősorban a Felvidéken (Selmecbányán, Lőcsén, Körmöcbányán) majd hamarosan Sopronban is. A török hódoltság után Budán, később Pesten és Egerben alakult lövészklub. A 19. század folyamán az egyletek száma rohamosan növekedett, s 1871-ben 73 egyesület szövetségre lépve megalakította az Országos Nemzeti Lövész Egyletet. Az 1900-as évek elején, majd a két világháború között, a fiatalok katonai nevelésének előtérbe kerülésével a lövészet újra kiemelt szerepet kapott.

Az 1910-ben önállósult Alagon 1930-ban alapították meg a polgárok lövészklubjukat, Alagi Polgári Lövészegyesület néven, melynek rövid történetéből a nemrég előkerült Dunakeszi-Alaggal kapcsolatos lovaregyleti iratok alapján villantunk fel mozaikokat.

A frissen alakult egylet első feladata saját lőtér létrehozása volt. A megfelelő terület bérlése ügyében az alagi földek tulajdonosához, a Magyar Lovaregylethez kellett fordulniuk. A rövidesen megérkezett válaszból kiderül, hogy a lőtér építésére a mai evangélikus templom telke és a posta közötti területsávot jelölték ki:

„Kérésükre megengedem, hogy a Magyar Lovaregylet alagi birtokának a posta épület mögötti szántóföldjén /: 1314 kthrsz :/közvetlen a fóti út mentén elhúzódó fenyves mellett – hozzávetőleg 100 – 110 méter hosszban egy lőteret létesítsenek és ott az ezzel kapcsolatban szükséges lőbódét stb. megépíthessék.

Az Alagi P. Lövészegyesület tartozik a lövőtér északi védtöltés végétől a fóti út menti drótkerítésig – továbbá a déli védtöltés végétől a posta épület kert kerítéséig egy drótkerítést felállíttatni, tartozik a posta épület kert kerítése mellett az onnan kiinduló drótkerítésbe kapcsolódva – a községi gyalogjáró útra nyílva egy kulccsal zárható léckaput készíttetni azért, hogy a lőtér állandóan zárható legyen s ott az átengedett területen csakis arra illetékesek, vagy az oda gyakorlatozásra kivezényelt lövészegyesületi tagok vagy leventék jelenhessenek meg.[…]

Az Alagi Polgári Lövészegyesület az átengedett területet – illetve lőteret 1931 évi december hó 31-ig használhatja – azontúl évenként a Magyar Lovaregylet Igazgatóságához benyújtandó kérvényben kell kérnie a használati engedély megújítását. […]

Alag, 1930. május 19.

Tisztelettel: [Herceg Odescalchi Béla], a Magyar Lovaregylet elnöke”

Alig száradt azonban meg a pecsét a szerződésen, a Lövészegyesület első elnöke, az alagi gazdaság vezetője, Fichtner Károly lemondott az egylet vezetéséről:

„Nagyfokú hivatalos elfoglaltságomra való tekintettel, mely lehetetlenné teszi azt, hogy az Alagi Polgári Lövészegyesületnél viselt tisztségem megkövetelte agilitást és munkát megfelelő módon végezhessem – főleg most, amikor az Egyesület a munka, a szervezkedés kezdet kezdetén áll, amikor az egyes tisztségekkel kapcsolatban a legnehezebb, a legtöbb munka végzendő – kötelességemnek tartom, hogy az elnöki tisztségről leköszönjek – kérve, hogy ezen lemondásomat a Tekintetes Választmány tudomásul venni és elfogadás végett a közgyűlés elé terjeszteni szíveskedjék. Megköszönve az eddig velem szemben fennálló és nekem előlegezett bizalmat – mély tisztelettel vagyok a Tekintetes Választmánynak mindenkor szolgálatra készen. Alag, 1930. június hó 18.”

Fichtnert az 1900-óta Alagon élő Horthy Jenő váltotta az elnöki székben. Horthy Miklós kormányzó fivérének személyében tehát befolyásos személyiség került az alagi lövészegylet élére. A hivatalos ügyek intézése azonban főleg az ügyvezető elnök, Dr. Pethő József alagi állatorvos feladatkörébe tartozott.

Az egyesület a szerződésben foglaltak szerint minden évben pályahasználati engedélyért folyamodott a Magyar Lovaregylet igazgatóságához, s az engedélyt minden évben meg is kapta.

Az 1931-es évre szóló pályabérlési kérelem Horthy Jenő aláírásával

Egy 1934 augusztusában kelt irat alapján azonban kiderül, hogy a lövészegylet súlyos pénzhiánnyal küszködött. Horthy Jenő elnök egy, az alagi lőtéren építendő tekepálya engedélyezését kérvényezte, jelezve: „Kérésünk indoklásául legyen szabad felemlíteni, hogy ezzel is biztosítani akarjuk a lőtér minél nagyobb látogatottságát, hogy előmozdítsuk a rendkívüli anyagi nehézségekkel küzdő Alagi Polgári Lövészegyesület anyagi jólétét.” Az engedélyt megkapták, ám az anyagi gondokat ez sem oldotta meg. 1936-ban a Lovaregylet 240 pengő segélyt nyújtott az egyesületnek, hogy az a lőtér őrének bérét ki tudja fizetni.

1937 elején dr. Pethő József ügyvezető további egy évre kérte a pálya használatának lehetőségét, valamint, hogy az őr bérét – lőtér fenntartási hozzájárulás címen – továbbra is megkaphassák.

Az Alagi Polgári Lövészegyesület ügyvezető elnöke, dr. Pethő József

„A Magyar Lovaregylet Nagytekintetü Igazgatóságának Budapest. Alolirott azon tiszteletteljes kéréssel fordulok a nagytekintetü Igazgatósághoz az alagi Polgári Lövészegyesület nevében, hogy sziveskedjék a lőtér használati jogunkat az 1937.-ik évre meghosszabitani.

Egyben tisztelettel kérem a nagytekintetü Igazgatóságot, hogy az 1936-os évben részünkre lőtér fenntartási hozzájárulás címén kiutalt 240.- P.-t az 1937.-ik évre is kiutalni kegyeskedjék. A Magyar Lovaregylet Nagytekintetü Igazgatóságának nemes támogatásáért előre is hálás köszönetet mondok hazafias tisztelettel:

[Dr. Pethő József] az alagi Polgári Lövész Egylet ü.vezető elnöke.”

Ám semmi sem segített. Az egyesület a pályabérlési engedélyt 1937-re ugyan megkapta, de a következő évtől – valószínűleg fizetésképtelenség miatt – azt már nem újították meg. Erről egy 1943-ban kelt iratból értesülhetünk, melyet az alagi főjegyző küldött a Magyar Lovaregylet igazgatóságának. Czóbel Béla azzal a kéréssel fordult a testülethez, hogy engedélyezzék a lőtéren az Alagi Levente Egyesület tagjai részére a céllövészet gyakorlását.

Czóbel főjegyző kérelme

Az iratból kiderül, hogy az Alagi Polgári Lövészegyesület 1937-ig használhatta a lőpályát. Mivel 1937 után nem találunk Lövészegyesülettel kapcsolatos anyagokat az iratcsomóban, ezért valószínűsíthetjük, hogy az egylet, az anyagi gondok miatt elvesztett lőterület hiányában, meg is szűnt.

Az Alagi Levente Egyesület tagjai