(a szerkesztők) [= Csoma Attila – Lőrincz Róbert]

A könyvtárépület

Megjelent: Dunakeszi Helytörténeti Szemle: 4. évfolyam 3. szám (2011. december), 1. old.
A cikk eredetijének digitális verziója pdf-ben »

Városunk könyvtártörténetének kezdetei egészen az 1910-es évekig nyúlnak vissza. Az alagi községháza új épületében egy kis szobában működött településünk első nyilvános könyvtára, Alag Község Népkönyvtára néven. Az egy könyvszekrényből álló kis gyűjtemény vasárnaponként a mise után tartott nyitva, amikor is a község bírája, Molnár Gyula fogadta az érdeklődőket. Így Molnár bírót joggal nevezhetjük településünk első könyvtárosának. A dunakeszi „oldalon” 1928-ban hozta létre a két évvel azelőtt alakult MÁV Járműjavító Magyarság Dal- és Önképző Egyesülete saját könyvtárát. A kezdetektől a gyártelepi kultúrházban (ma József Attila Művelődési Központ) található gyűjtemény napjainkig fennmaradt, 1977-től a városi könyvtár fiókkönyvtáraként működik.

Az 1950-ben egyesült Alag és Dunakeszi első közkönyvtára, a Dunakeszi Népkönyvtár, 1951-ben nyitotta meg kapuit a Fő út melletti Kultúrházban (későbbi nevén Petőfi Sándor Művelődési Ház). A kis bibliotékát előbb Pandur József, majd Kliment Géza „működtette”. 1973 decemberében a gyűjtemény a jelenlegi helyére, egy Kölcsey utcai házba költözött, melynek egy részében ekkor még családok éltek, valamint egy kis suszterműhely is üzemelt. 25 évvel ezelőtt, 1986-ban a városi könyvtár a teljesen felújított épület egészét megkapta, s napjainkig itt várja látogatóit. (A kis kép a 86-os felújítás egy fázisát örökíti meg.)

A könyvtárépület története az 1900-as évek elejéig visszakövethető, amikor is a Ruthart család bérelte, és vendéglőt működtetett benne. A 20-as, 30-as években a Tolnai família folytatta a ház vendéglátós hagyományait. Az itt közölt nagy kép is ebből az időszakból maradt fenn. A fotón a Tolnai vendéglőben zajló kettős esküvő résztvevői lépnek ki a mai Kossuth Lajos utcára.