(a szerkesztő) [= Lőrincz Róbert]

A dunakeszi bíró

Megjelent: Dunakeszi Helytörténeti Szemle: 7. évfolyam 1. szám (2014. május), 1. old.
A cikk eredetijének digitális verziója pdf-ben »

B. Száraz István, 1863-as megválasztását követően, harmincegy éven keresztül töltötte be a dunakeszi bírói tisztet. A helyi születésű gazdálkodó korábban részt vett az 1848-as szabadságharcban, ahol hősiességéért kitüntetést is kapott. Két feleségétől, Varga Erzsébettől, majd Szőcs Juliannától született tizenkét gyermeke közül tízen érték meg a felnőtt kort. Népes famíliája gyökere számos most is élő dunakeszi családnak, melyet jól szemléltet az 1895-ös gyászjelentésen szereplő névsor.

Száraz István 1887 júliusában, addigi közszolgálati munkájának elismeréseként, királyi kitüntetésben részesült. Az érdemkereszt átadásának Dunakeszin zajló ünnepi eseményeiről a Váczi Hírlap számolt be. Bár a tudósítás néhány adatnál (születési év, bíróvá választás éve) téved, ezzel együtt érdekes, néhol vitriolos képet nyújt az akkori történésekről.

„Ő felsége, a király, Száraz István dunakeszi bírót 27 éven keresztül a közszolgálat érdekében tanúsított hazafias és serény munkásságáért a koronás ezüst érdemkereszttel tüntette ki. Az érdemkeresztet f. hó 23. napján tűzte fel a kitüntetett mellére Kemény Gusztáv váczi felsőjárási főszolgabíró. A lélekemelő ünnepély lefolyásáról a következő értesítést vettük.

Délelőtt 10 órakor a községházánál egybegyűlt községi képviselők, a megye küldöttjei és a környék intelligentiája jelenlétében rövid hazafias tettre buzdító szavak kíséretében Kemény főszolgabíró feltűzte az ünnepelt mellére az érdemkeresztet. Ezt követte a dunakeszi plébánia templomban Somhegyi József pápai prelátus apát s fóthi kanonok által a dunakeszi helyettes plébános és a fóthi segédlelkész segédlete mellett celebrált istentisztelet.

Délben az ünnepelt házánál a díszes vendégkoszorú asztalhoz ült. A gazda szívességében és a falu szépeinek szolgálatkészségében nehéz volt válogatni. Minden, ahová tekintettünk, mind, akivel szót válthattunk, mind azt tolmácsolta, hogy a jó magyar gazda házánál szívességben nincs hiány. Ebéd alatt a tósztok sorát Kemény Gusztáv főszolgabíró nyitotta meg Ő Felségére a királyra emelvén loyalis szavak közben poharát. Utána Bossányi László a kerület orsz. képviselője éltette első ízben az érdemkeresztre legfelsőbb helyen érdemesnek talált községi bírót, azután pedig poharat emelt önmagára, őszintén elbeszélvén, hogy Bossányit azért választotta meg három ízben egymásután a kerület, mert Bossányira a kerületnek mindenkor szüksége van. Mondottak még felköszöntőt Rudnyánszky László szolgabíró, dr. Ompolyi Mátrai Ernő, Tóth István, Révész István, lapunk szerkesztője és még többen.

Száraz István szül. Dunakeszin 1815. évi aug. 19. napján. A vasút elkészültéig fuvaros volt, azután gazdálkodott, 1861. évben községi bíróvá választatott s azóta szakadatlanul ő tölti be a bírói széket. Jó gazda, becsületes, jóravaló, őszinte magyar ember, és még mindig élő kilencz gyermek atyja. Szorgalma, okossága és ügyes számítása által szép vagyonra tett szert, Bossányi Lászlónak mindenkor lelkes híve volt S ma büszke reá egész Dunakeszi, mert érdemkeresztre nem minden bossányista tehet szert s még kevésbé, aki ellene van.

Az ünnepség vígan folyt egész estig s talán a virradó nap is ott találta Száraz István bíró uram tisztelőit háza környékén. A számtalan üdvözlés között fogadja szívesen a mi üdvözletünket is.”