Bajnok Géza emléktábla

Bajnok Géza emléktáblája a Dunakeszi Sportcsarnok Bajnok Géza tér felé néző homlokzatán áll. Bajnok Géza 1887-ben született Dunakeszin, édesapja Bazsanth Vince, a Dunakeszi 1. Számú Általános Iskola alapítója volt. Apai példára ő is pedagógiai pályára lépett. Tevékenysége országos jelentőségű volt: több tankönyvet írt, amelyek a kor legkorszerűbb nevelési elvei alapján készültek, ezeket a két világháború között széles körben használták a népfőiskolákon. Idővel országosan is elismert pedagógus lett, amelynek jeleként a harmincas évek közepén Wodianer-díjat kapott. Édesapja halála után kinevezték az 1. Számú Általános Iskola igazgatójának, majd a harmincas évek derekán a Váci járás tanfelügyelője lett. Pedagógiai munkássága mellett kántorizált. E téren is kiemelkedőt alkotott, egyházzenei és kántori művei a kor kedvelt darabjai voltak. Ennek elismeréséül az Országos Kántori Egyesület (Cecilia Egyesület) alelnökévé választották, mely megtisztelő funkciót haláláig betöltötte. A kántorságon és a tanításon felül aktív szerepet vállalt a közéletben, valósággal szívén viselte az itt élő emberek sorsát. 1935 körül Szentes Rezsővel társszervezője volt a Dunakeszi Hitelszövetkezetnek, amely a helyi parasztoknak telek és gépek vásárlására adott kölcsönt. Az 1940-es évek elején megkapta a legnagyobb nem egyházi személynek adható pápai kitüntetést, a Pro Eclesia et Pontifiacate-t, amelyet a háborús körülmények miatt nem tudott átvenni. A szovjet megszállás után a kitüntetés miatt a kommunisták B-listára tették, ezért nem folytathatta a tanítóságot. Életének majd utolsó két évtizedében, egészen haláláig a Szent Mihály templom kántoraként dolgozott. Bajnok Géza 1963-ban halt meg, sírja a dunakeszi temetőben található. A pápai kitüntetést családja vette át 1970-ben. Az emléktábla felirata a következő: "Bajnok Géza 1887-1963 30 éven át Dunakeszi 1. Sz. Általános Iskola igazgatója, kántortanítója volt."

Cím:
Dunakeszi, Bazsanth Vince utca 10.

Anyaga:
Márvány

Témája:
Bajnok Géza; oktatás