gróf Károlyi István dombormű

Fóton, a Károlyi-kastély park felőli homlokzatán találjuk a kastély egykori urának, Károlyi Istvánnak a domborművét. Károlyi István 1797-ben született Bécsben. Pesten nevelkedett a család Egyetem utcai palotájában. 1817-ben, miután a jogi tanulmányokat s a királyi táblai hites jegyzői évet bevégezte, a magyar nemesifjak szokása szerint, megkísérelte a katonai pályát. A Liechtenstein-huszárezredbe állt be, és ott hadnagy volt, ám csakhamar a császári udvar diplomatája lett a párizsi nagykövetségen. Nemsokára mind a katonai, mind a diplomáciai pályáról visszalépve, 1821 őszén hazajött, átvette a fóti uradalom kormányzását s csöndes visszavonultságban élt. Az 1838-as nagy pesti árvíz után, hogy a főváros lakóin segítsen, kedvezményekkel ösztönözte a Duna melletti területen való letelepedést – ebből a telepből 1840-ben megalapította Új-Megyer néven Újpest községet. Ott áll neve a Magyar Tudós Társaság megalapítói közt 20.000 forinttal [1], az Országos Magyar Gazdasági Egyesületnek, akkor Lóversenyegyletnek megalapításánál, testvéreivel közösen, 2000 arany pályadíjjal, a szélesebb körre kiterjesztett gazdasági egylet első megalapítói közt 2000 forinttal; 1843-ban elnöke lett a pestmegyei gazdasági egyletnek, melyet sok jóval halmozott el. 1848-ban ő maga oktatta a fóti nemzetőröket a katonai gyakorlatokban, lovakat ajándékozott a honvéd seregnek s a szabadságharcban huszárezredet állított, mely nevét viselte s harci babérokat szerzett, e célra ajándékozván az úrbéri kárpótlás fejében neki járandó nagy összege. 1849. február havában vád alá vettetvén, a budai katonai bíróság által április 3-án elfogatott, s Batthyány Lajos gr. miniszterelnökkel együtt előbb külföldre, Laibachba s Olmützbe hurcoltatott, s e helyeken és végre Pesten az Újépületben vizsgálati fogságot szenvedett. Haditörvényszéki elítéltetése után Theresienstadtban volt elzárva. 1850-re szabadságát visszanyerte ugyan, de 100.000 forint pénzbírságot kellett váltságul fizetnie. Az elnyomatás szomorú korszakában fóti magányába vonulva, a nemes lelkű gróf jótékonyságban s vallásosságban keresett vigasztalást. Nemes bőkezűsége a nemzeti, vallásos s közjótékonysági ügyek pártolásában nem ismert határt. Az ő elnöklete s ápolása mellett jött létre Eötvös br. indítványára az írói segélyegylet; a Szt. István-társulat elnökségét sok éven át nagy buzgósággal viselte. Ő építtette több mint félmilliós költséggel román stílben a gyönyörű fóti templomot s kriptát, a magyarországi egyházi épületek egyik remekét Ybl Miklós által, ő díszíttette fel a legnemesebb művészi ízléssel, ő teremtette meg a fóti kastélyt s parkot is s ő alapította az ottani gazdag könyvtárat, amely a kastélynak legfőbb dísze. 1853. március 16-án a Magyar Tudományos Akadémia igazgatósági tagja lett. Az alkotmányos életnek az 1860-as országgyűlés összehívása által kilátásba helyezett helyreállítása után ő is kötelességének tartotta a közóhajtásnak engedni, hogy Pest vármegye főispáni székét elfogadja; az országgyűlés feloszlatása s a provizórium behozatala azonban az alkotmányos érzelmű főispánt s az összes Pest megyei tisztikart visszalépésre bírta s a negáció terére szorította. Csak az 1867. évi kiegyezés, az alkotmányos élet teljes helyreállítása, a koronázás s királyi eskü által megpecsételve, tette ismét lehetővé, hogy ugyanazon főispáni széket a magyar alkotmányos kormány kezeiből ismét átvegye, mit azután haláláig viselt. Károlyi István 1881-ben hunyt el Fóton.

Alkotó(k):
Orbán Előd

Cím:
Fót, Vörösmarty tér 2.

Felavatás ideje:
2007

Anyaga:
Márvány

Jellege:
dombormű

Stílusa:
klasszikus

Formája:
figuratív

Témája:
magyar történelem; gróf Károlyi István