Előkerült a Himnusz szövegének kézirata

Örvendve jelentjük, hogy Kölcsey Ferenc Himnusz-ának kézirata megvan! Több mint száz évig elveszettnek tartotta az irodalomtörténet. Sokszor és sokan kutattunk évtizedeken át utána. Hasztalan. Az utolsó nyom Nagyváradra vezetett, de a feltevés helytelennek bizonyult. Kölcsey kéziratát elveszettnek kellett tartanunk, megsemmisült, esetleg lappang.

S most jön a szerencsés véletlen. „A zord élet fűszere – mondja Ady.

Közeledik a Himnusz megzenésítésének századik évfordulója (július 2).

Legújabb egyik könyvnapi könyvemben megírtam az Erkel Ferenc által megzenésített Himnusz keletkezésének történetét. Egy társaságban erről beszélgettek s megkérdezték, miért nem közöltem a tanulmány keretében Kölcsey Himnusz-ának kéziratát? Annyival is inkább, mert a könyvben Vörösmarty Szózat-ának kézirata olvasható.

– Azért nem közöltem – feleltem –, mert a Himnusz kézirata nincs meg. Kölcsey kortársait kivéve, talán soha senki se látta.

– Én láttam! – kiáltja a társaságból egy lelkesedő úr.

Csodálkozás ült a vendégseregre. A közbeszóló úr elmondta, mit tud a kéziratról s készségesen felajánlotta, hogy nyomra vezet. Másnapra értesítést kaptam tőle, hogy Móricz Kálmánné, László Magda úrnő lakásán Budapesten, II., Lövőház-utca 22. szám alatt a kéziratot megtekinthetem.

A Himnusz kézirata

Kezemben tartottam nemzeti imánk szövegének kéziratát. Meghatódva forgattam a papírt. Ott ragyog az élén: „Himnusz, a Magyar nép zivataros századaiból! Cseke, Január 22 d. 1823.” Aztán jönnek a versszakok. Érett, kiírt, gondos, logikus, szép férfi írás. Szent betűk! „Isten áld meg a Magyart” (így egy „d”-vel).

A betűk oktáv nagyságú elég vastag, kissé már sárgás papíron futnak. A papirost – amint látható – régen tűz nyaldosta, de a költemény kilenc strófájából hét teljesen ép s a megrongálódott két strófa sorainak nagyobbik fele is olvasható.

A Himnusz verses kézirata a lappangó idő alatt állandóan a család birtokában, a biharvármegyei Álmosdon volt. Álmosd eredetileg Kölcsey-birtok, ahol a Himnusz költője évekig lakott. Kölcsey Ferenc nőtlenül, utódok nélkül halt meg. Testvérének, Kölcsey Sámuelnek, leszármazói vannak. Leánya, Klára, Miskolczy Lajos, biharvármegyei főispán felesége volt, kinek fiú leszármazói közül Miskolczy Jenő családjában maradtak fenn az iratok. Miskolczy Jenő leánya, László Miklósné, mezőtelegdi Miskolczy Etelka. Leányának, László Magdának, birtokában van most a Himnusz kézirata, melyet a család képviseletében mezőtelegdi Miskolczy Imre ny. pénzügyminiszteri osztálytanácsos és László Magda úrnő a család letétjeként a Nemzeti Múzeumban elhelyezett.

*

Kölcsey Ferenc kézírásán át mintha a magyarságra vigyázó jó Isten szemrebbenése jutott volna el most hozzánk – több mint száz év messzeségéből.

– Isten áld meg a Magyart…

Közli: Papp Viktor

[A szöveg forrása: Új Magyarság, 1944. június 18., 8. old.
A kép forrása: unideb.hu]